Belvíz – visszautalás a régmúlt időkre

Vecsés térsége egykoron a Duna árterületéhez tartozott, ebből kifolyólag a térséget mocsarak, lápok, télen és tavasszal vízjárta rétek borították, ezzel életteret teremtve számtalan vízi-, vízközeli állatfaj, például a réti csík számára, amit 2024-ben az Év halának választottak. A folyószabályozások, illetve a mocsarak lecsapolása következtében a hajdan volt vizes élőhelyek többsége megszűnt létezni, azonban kellő mennyiségű csapadék esetén az egykori vízjárta területek szépen kirajzolódnak a térképen. Kicsit járjunk utána annak, hogy ez minek is köszönhető.

Vecsés a Pesti hordalékkúp-síkság kistájhoz tartozik, mely talajainak nagy része a Duna homok hordalékán képződött, ennek megfelelően a felszín kétharmadát homok, a többit pedig középkötött agyagos talaj borítja. A vecsési talajszerkezet sajátossága, hogy a termőréteg alatt 8-12 méter mélyen vízzáró agyagréteg található, amely segít fenntartani a talaj vízmegtartó képességét. A talajvízáramlást meghatározó pleisztocén képződményeket folyóvízi kavics, homok és agyag alkotja, ezen réteg átlagos vastagsága Vecsés környékén 100 méter körüli és közvetlenül felső-pannon korú képződményekre települ. A fenti geológiai jellemzőknek köszönhető, hogy az alábbi térképeken bemutatott területek hosszú ideig vízzel borítottak, ezzel kedvező életfeltételeket teremtve az egykori lápi növény- és állatvilág még megtalálható képviselőinek, valamint az átvonuló, itt megpihenő vízi- és partimadaraknak.[1]

Kosboros-rét és a Halmi-turján:

A neten böngészve igazán érdekes dolgokba lehet futni: az alábbi képeken az EU földmegfigyelési programjának, a Copernicus projektnek[2] az egyik eredménye látható.

A kék foltos képen a relatív belvízgyakoriságot prezentáló réteget vittem rá a térképre. Mindkét térképrészlet azonos területet mutat be, a jobb oldalira segítségképpen felrajzoltam az utakat (szürke), valamint a Gyáli- és Vasadi-csatornákat (narancssárga).

A Kosboros-rét helyi jelentőségű védett természeti területen 10-50% a belvíz relatív gyakorisága, míg az M0-s bekötő útja melletti szántókon 10-100%. E térségben csapadékosabb időszakokban, mint például 2023 tavaszán, számtalan sirály, valamint vízi- és partimadárfaj bukkan fel. Ez a terület az egykori Halmi-turjánnak adott otthont, amely az elbeszélések szerint egy állandó vízborítottságú terület volt, ahol könnyűszerrel lehetett halat is fogni.

Kakucsi út térsége:

A Kakucsi út térségében is gyakorta megfigyelhetők belvizes foltok (relatív belvízgyakoriság: 10-70%). A történelmi térképek tanúsága szerint a térség mindig is vízborította terület volt, ennek ma is látható maradványai az ex lege láp és az Ördög-sziget. A láp a törvény erejénél fogva országos jelentőségű természetvédelmi terület, azonban az Ördög-sziget jelenleg még nem rendelkezik védettséggel. (Személyes véleményem szerint komolyan fontolóra kellene venni az Ördög-sziget helyi jelentőségű védelem alá helyezését, ahogy történt az a Kosboros-rét esetén is.)

Ebben a térségben tavasszal cankókkal, kis lilével, sárszalonkával, nagy lilikekkel és bíbicekkel találkoztam. Bíbic bizonyíthatóan (lásd a képen) fészkelt erre, de a kis lile esetén is feltételezhető a fészkelés.

A belvíz jó ideje szitokszó Magyarországon: olyan víz, amely a közvélekedés szerint kárt okoz, akadályozza a mezőgazdasági művelést. A klasszikus vízügyi megközelítés szerint minél hamarabb el kell vezetni a tájról. Azonban napjaink egyre szárazabb éghajlata mellett paradigmaváltásra van szükség: a belvíz adja azt az éltető erőt a talajnak, amely aztán képes ellátni a növényeket az aszályos nyarak során, így képes valamilyen mértékben kompenzálni a csapadék hiányát. Ugyanakkor, ahogy a fenti példák is mutatják, nem csak a mezőgazdaság számára lehet fontos tényező, hanem az időszakos élőhelyteremtő képessége miatt is.

Kondri Ádám


Források:

Borítókép: a Kosboros-rét és az egykori Halmi-turján térsége víz alatt, 2023. január 23. Fotó: Kortye Vilmos, Williams TV

[1] Vecsés Város Környezetvédelmi Programja 2016-2020. (MEGÉRTI, 2017.) https://www.vecses.hu/uploads/files/Vecses_KVP_END_170327_vegleges_1.pdf

[2] Lechner Tudásközpont: Copernicus Böngésző. https://raster.lechnerkozpont.hu/apps/copernicus/