Vecsési természettörténet
Vecsés élővilágával kapcsolatos adatokat, érdekességeket, régi történeteket találtok itt.
„A vetési varjak vecsési vonulása” – Filipszki László írása a Természet Világában
A vecsési Filipszki László 2016-ban, gimnazistaként a Természet Világa Természet–Tudomány Diákpályázatán indult, és kutatásáról szóló cikke megjelent a neves folyóiratban. Témája a vetési varjak napi
2024-es vecsési madárgyűrűzési adatok
Gyűrűzések Vecsésen 2024-ben összesen 9 faj 30 egyede kapott jelölőgyűrűt Vecsésen, többségében könnyen leolvasható színeset is. Ez a szám alacsonyabb az elmúlt évekhez képest, viszont
Vecsési madárfaunisztikai kutatás eredményei a Biodata Hungarica folyóiratban
Vecsés déli részén, a Gyáli-patak mentén található mintegy 162 hektáros időszakos vizes élőhely egykor a Duna–Tisza közén elterülő, összefüggő lápvidék része volt. A mederrendezések következtében
Belvíz – visszautalás a régmúlt időkre
Vecsés térsége egykoron a Duna árterületéhez tartozott, ebből kifolyólag a térséget mocsarak, lápok, télen és tavasszal vízjárta rétek borították, ezzel életteret teremtve számtalan vízi-, vízközeli
Madárgyűrűzések története Vecsésen
Vecsési gyűrűzések A Vecsési Madárles csoport 2021-es alapítása óta megszaporodtak a madárgyűrűzések Vecsésen: rendszeresen kapnak jelölést a Kispatak Tanösvény odúparkjában kikelt fiókák, illetve télen az
Ördögsziget
Eldugott és viszonylag nehezen megközelíthető része Vecsésnek. Egyik oldaláról nádas határolja, a bejáratánál pedig szederindák és magas csalán. Az 1782-86 közötti időszakban (Első Katonai Felmérés)