Tavaly észleltük először, és idén is sikerült már megtalálni ugyanazon a területen ezt a különleges lepkét. Miért is nagy dolog, hogy Vecsésen él ez a nagylepkefaj? A vérfű-hangyaboglárka láp- és mocsárréteken és üde kaszálókon él, azok közül is kifejezetten olyan helyeken, ahol nagyobb állományban van jelen egyetlen tápnövénye, az őszi vérfű. Általában július elején jelennek meg az első példányok és szeptember közepéig találkozhatunk repülő egyedekkel.
Párosodás után a nőstények a még ki nem nyílt vérfű virágokra teszik le petéiket. A kikelő hernyók a virágok pollenjét és magkezdeményét fogyasztják, majd néhány vedlés után leereszkednek a földre. A mézharmatszerű váladékot termelő hernyók erősen vonzzák a hangyákat (speciális un. bütyköshangya fajokat), amik behurcolják őket a hangyabolyba, ahol a hernyók olyan váladékot termelnek, amely a hangyalárvákhoz teszi hasonlatossá őket, így őket is etetik, ráadásul zavartalanul táplálkozhatnak hangyalárvákkal és tojásokkal. A bolyban bábozódnak be, majd a kifejlett példányok a következő év nyarán (vagy egyes példányok a következő második nyáron) onnét repülnek ki.
Két dolog is különleges bennük: az egyik a vérfű-bütyköshangya-hangyaboglárka speciális együttműködés, a másik, hogy egyes példányai csak 2 év múlva fejlődnek ki, ezzel is erősítve a faj túlélésének esélyét.
Európai szinten csökken az állománya a speciális élőhely igénye miatt. Sajnos tápnövénye, az őszi vérfű nem védett. A vérfű-hangyaboglárka védett, természetvédelmi értéke – a nagy tűzlepkéhez hasonlóan – 50.000 Ft, és ugyanúgy NATURA 2000-es jelölőfaj.
