Nyakát rendszerint behúzza, ez adja a rá jellemző, kerekded alakját. Télen gyakran találkozhatunk vele a kertben, az etetőre is felrepül, ilyenkor a tőlünk északabbra élő példányok töltik nálunk az időt. A patak melletti bokros részeken egész nyáron hallhatjuk az itt fészkelő hímek dallamos, változatos énekét. Egyszínű barna háta beleolvad a környezetébe, narancsvörös melle az, ami segít, hogy észrevegyük. A sűrű aljnövényzet a fő élőhelye, 4-8 tojásból álló fészkét bokrok alá, gyökerek közé, esetleg falak réseibe rakja.
Borítókép: Lengyel Hajnalka
